Archeologiai adatok szerint Rovinj területe már a prehistorikus időkben (a Histri törzs által) lakott terület volt, ugyanakkor az első írásos emlékek a "Cosmographia" című műben találhatóak, amelyet az időszámításunk előtti 3. és 5. század között készített a ravinei Anonymus. Rovinj városa, sőt Isztria egész területe a Római Birodalom irányítása alatt állt egészen az 5. századig, amikor a Római Birodalom összeomlott, a keleti gót hordák, a bizánciak és a hunok pedig rátámadtak a mai Horvátország területére.
A Bizánci Birodalom (788) uralma után Isztria a frankok kezére került, majd később a Velencei Köztársaság átvette a hatalmat Isztria és Dalmácia felett.
A Velencei Köztársaság uralma alatt Rovinj városa fontos hajózási, halászati és hajóépítési központtá vált. A Velencei Köztársaság bukása után Rovinj Ausztria kezére került, majd egy rövid ideig Napoleon uralta a területet. 1813-ban Ausztria visszanyerte hatalmát Rovinj felett, az ipar nagyon megerősödött (cementmű, dohánygyár, viaszüzem, szardíniaüzem és üveggyár létesült), valamint kórházat és tengerbiológiai intézetet is építettek. 1918-ban Rovinj a fasiszta Olaszország kezére került, a II. világháború végére pedig a németek szállták meg a várost. A 20. század második felében Rovinj Jugoszlávia része volt, majd 1990 elején Horvátország részévé vált.
|
AJÁNLOM AZ OLDALT
